A BAK alkotótársunk kiállítást szervezett LÁBATLANON A GERENDAY KÖZÖSSÉGI HÁZBAN.. Az október 18 -i kiállítás felvetett egy pár kérdést. A résztvevők száma 10. /A Bak P--Bánfi --Ferenczi G--Kóthay P--Nagy L.--Rochlitz Gy--Szabóné Mákos M--Szentessy L --Végh É-- Zichó G/ A megnyitón elég sokan jelentek meg. A falú érdeklődőinek valóban tetszett a kiállítási anyag. Az A Bak Péter megnyitó szövege jobb volt mint maga kiállítás. Ebből közlök majd részleteket.A BLOGOM és a képanyag feltételének lehetőségét próbálom ki. Az eddigi akaratom nem mindig sikerült. Valóban régen írtam e blogomba, aminél majd megjelenik a sértődöttség, amit el akarok kerülni A feltett képek alá nem tudok írni. Több képet nem tudok, de nem is akarok most feltenni. Arra vagyok kíváncsi, hogy a Lábatlanban rendezett kiállításunk képanyagát -- ami kb tíz db --és a mellé írt szövegem hogyan kerül fel?
Az ide helyezett két képem csak a próbát szolgálja. Le nem veszem. Oka az, hogy a minőséggel valóban meg vagyok elégedve. Tiszta, világos, jól tálalt a kép mind a kettő.
Ezek szerepeltek a TATABÁNYAI XIV. ŐSZI TÁRLATON. Most az oldalfalon volt, a világítás megfelelő és a kép jól látható volt.
Kérdésként: elég modernek ezek? Erre a válaszom ez: A ma élő alkotók csak modern alkotásokat tudnak alkotni. Az eltávozottakra képeiken keresztül tudunk emlékezni, a ma élőkkel pedig vitatkozni tudunk. Ha kemény a kritika megsértődnek, ha dicsérni fogod. elismeri tetszésedet és barátként tekint rád. Itt éri el a műalkotás az igazi célját: összehozza az embereket, beszélgetésre, eszmecserére ösztönöz!.
A kiállításon szereplő képeimmel a történetet azért írom ide, mert tanulságos. A FELSŐGALLAI MH ban a digitálisan feldolgozott és külön kivetített, projektorral fűszerezett, az én tárlatvezetésemmel kombinált alkotásaimat körbefogták és arról beszélgettek, kérdeztek --- tehát a képe élő vált--- Talán az ilyen akcióknak van értelme. A középiskolai munkámnál ezt sokszor az óra anyagába építve gyakoroltam. Az arcok az élénk szemek értelmet adtak a tanári munkámnak!
Visszatérek e blogom működéséhez: Már többször kértem, hogy a kép mellé tegye a szövegemet. Most engedelmet tapasztaltam és valóban a bal oldalon van egy szép akvarell képem, ez a szöveg pedig a jobboldalt foglalja el. Ennek azért örülök, mert így nem kell kifogásolni a hiányos tudásomat!
Most befejezem az erre napra előírt szövegezést. Holnap a folytatásra vagyok kiváncsi.
